A könyv szövegei Trianonról szólnak, a revízióról, a veszteségről és a felelősségről, az igazságtalanságról és az öngyilkos ostobaságról: Ady, Babits, Füst Milán, Illyés, József Attila, Juhász Gyula, Karinthy, Kosztolányi, Márai, Németh László, Szerb Antal vagy Weöres Sándor kétségbeesett, hitetlenkedő sorai és dühös, vádló, önmarcangoló mondatai.