Bartók Béla Városi és Iskolai Könyvtár - Csorvás
Rólunk
 
Események
 
Ajánló
 

Kövess minket facebookon is!

 
Dokumentumok
 
Városunk
 
Kezdőlap

Üdvözöljük a Bartók Béla Városi és Iskolai Könyvtár honlapján!

A könyvtár történelmi elődei és fejlődése

A csorvási polgárosodás és kulturális élet fejlődésében döntő jelentőséggel bírt a körök és egyletek megjelenése a közéletben az 1880-as években:
- Csorvási Olvasó Népkör /1881/
- Csorvási Olvasó Egylet
- Csorvási Katolikus Kör /1890/
- Csorvási Földmívelő Egylet /1899/
- Csorvási Általános Közművelődési Egylet /1905/
- Csorvási Iparoskör /1907/

Az első világháború a közművelődést Csorváson teljesen elsorvasztotta, 1920 után azonban megindult a körökben a kulturális élet és háttérbe szorult a politika.
A helyi kulturális élet központjai a Csorvási Iparoskör, a Csorvási Kisgazdák Egylete, valamint a Csorvási Katolikus Kör lett. Ezek a szervezetek saját székházzal, több száz kötetes könyvtárral, színházteremmel rendelkeztek. Könyvtárukban szépirodalmi könyvek, Jókai, Mikszáth, Herczeg Ferenc, Verne Gyula könyvei mellett megtalálható volt a szakirodalom, elsősorban mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozó könyvek.
Ebben az időben szerveződtek meg Csorváson az iskolai könyvtárak, valamint a Csorvási Kereskedelmi Kör és a Csorvási Méhészkör szakkönyvtárai, amelyek több száz kötetnyi szakkönyvvel rendelkeztek, valamint szakfolyóiratokat járattak.

1949-ben alakult meg Csorvás első Népkönyvtára, melynek tagja lehetett a település minden lakója. A DISZ kezelésében lévő könyvtár állományába kerültek a megszűnt és megszűnő szervezetek, körök egyletek és pártok könyvtáraiból a szépirodalmi művek.

1956-ban a könyvtárak a tanácsok intézményeivé váltak, ekkor lett önálló könyvtár a Csorvási Könyvtár is, mintegy ezer kötettel.

1963. december 1.-én az új Művelődési Házban az 51m2-es új könyvtár ünnepélyes megnyitóját Darvas József Kossuth-díjas író tartotta.

1972-ben a Nagyközségi Tanács határozatával valamennyi, a kulturális ágazathoz tartozó nagyközségi intézmény /óvoda, iskola, napközi otthon, diákotthon, művelődési ház, községi könyvtár/ egy egységbe integrálódott. Így jött létre az ÁMK, azaz az Általános Művelődési Központ.
A könyvtár állománya rohamosan nőtt, az 51m2-es helyiség szűknek bizonyult. Lakossági összefogással a könyvtárat bővítették, az alapterület 135m2-re növekedett.

1974-ben a könyvtár tovább bővült, külön kölcsönző és feldolgozó helyiséget is kialakítottak. Elkezdődtek a katalógus-építés munkálatai.

1975. szeptember 30-án Bartók Béla halálának 30. évfordulója és az I. zenei világnap alkalmából került sor a községi könyvtár hangtárának avatására.

A könyvtár Bartók Béla nevét 1981. április 3-a óta viseli. Bartók Béla az anyai Voith családon keresztül köthető Csorváshoz. Névadónkról bővebben a "Könyvtárunk névadója" menüpontnál olvashat. Néhány, Bartók Bélával kapcsolatos fénykép a képtárban található.

A könyvtár az évek során folyamatosan és dinamikusan fejlődött, Az eltelt évtizedekben a művelődési ház és a könyvtár szerepe meghatározó volt a község életében, mert programjaival, rendezvényeivel, az egész tevékenységével arra törekedett, hogy a szabadidő hasznos eltöltésével, a szórakoztatás különböző formáinak, lehetőségeinek biztosításával ízlést formáljon, s egyben igényt is ébresszen az ifjú és idősebb lakosokban egyaránt.

Technikai információ

Új weboldalunkat a G-portálon szerkesztjük, ezért a böngésző címsorában a csorvaskonyvtar.gportal.hu cím jelenik meg, de weboldalunk ugyanúgy eléhető a www.konyvtarcsorvas.hu címen kereszül is!